Hány nap szabadság jár a munkavállalónak?

Kire vonatkozik

Törvényes szabadság mindenkinek jár, aki munkaviszonyban dolgozik Önnél. A munkavállalónak az első naptól, várakozási idő nélkül; a részmunkaidősnek ugyanannyi nap, mint a teljes munkaidősnek; a kölcsönzött munkaerőnél a kölcsönbeadó a jog szerinti munkáltató, és a kiadás őt terheli, Önnel egyeztetve; egyenlőtlen munkaidő-beosztásnál vagy munkaidőkeretben a szabadság munkanapban vagy órában is elszámolható. Törvényes szabadságot nem kell adnia a valódi önálló vállalkozónak vagy a polgári jogi (megbízási, vállalkozási) szerződéssel dolgozónak · ha viszont valaki ilyen szerződéssel valójában munkavállalóként dolgozik, a hatóság átminősítheti a jogviszonyt, ezért ilyen szerződést csak valódi vállalkozói munkára használjon.

Hány napot kell adnia

A magyar szabadságot munkanapban tartják nyilván. Az alapszabadság minden munkavállalónak 20 munkanap (Mt. 116. §), erre épül rá a pótszabadság életkor, gyermek és egyes csoportok szerint · a részletes jogszabályi mértékeket lejjebb, a törvényi részben találja.

Pótszabadság: életkor, gyermek és más csoportok

Ez a magyar szabadság meghatározó sajátossága: a pótszabadság az életkorral, lépcsőzetesen nő. A magasabb mérték már a teljes naptári évre jár, amelyben a munkavállaló eléri az adott életkort · nem a születésnaptól.

Gyermekek után a szülőnek +2 munkanap jár egy, +4 két, +7 három vagy több 16 év alatti gyermek után, fogyatékos gyermekenként további 2 nappal, és mindkét szülőt megilleti, a saját munkáltatójától (Mt. 118. §). Rajtuk kívül +5 munkanap jár a 18 év alatti fiatal munkavállalónak, valamint egyes veszélyes munkakörben vagy megváltozott munkaképességgel dolgozóknak (Mt. 119-120. §). Példák: egy 30 éves, gyermektelen munkavállalónak 20 + 2 = 22 munkanap, egy 46 évesnek két 16 év alatti gyermekkel 20 + 10 + 4 = 34 munkanap jár; aki év közben lép be, arányos szabadságot kap (Mt. 121. §).

Részmunkaidő, korlátok és céges extrák

A részmunkaidősnek ugyanannyi napot adjon, mint a teljes munkaidősnek · a napok számát ne arányosítsa a rövidebb napi óraszám miatt, csak a szabadságra járó díjazás igazodik a részmunkaidős bérhez. Aki év közben lép be vagy ki, annál a szabadság a munkaviszony idejével arányos, várakozási idő pedig nincs. A törvényi értékek minimumok, nem maximumok · többet mindig adhat, és amit szerződésben vagy szabályzatban megígér (például születésnapi szabadságot), az kötelezővé válik, ezért ugyanúgy tartsa nyilván. A 11 munkaszüneti nap a szabadságon felül jár, és nem fogyaszt szabadságnapot (Mt. 102. §); a beosztás szabályait, a 14 összefüggő napot, az évi hét választható munkanapot és a kilépéskori megváltást a törvényi rész részletezi.

Mit mond a törvény

A magyar éves szabadságot a munka törvénykönyve, a 2012. évi I. törvény („Mt.”) szabályozza, elsősorban az Mt. 115-125. §-ban, a munkaszüneti napok az Mt. 102. §-ban, a szabadság díjazása pedig az Mt. 146-152. §-ban.

Alapszabadság és az életkori létra (Mt. 115-117. §)

Az Mt. 115. § szerint a szabadság a munkaviszonyban töltött időre jár, és alapszabadságból és pótszabadságból áll. A 116. § az alapszabadságot naptári évenként 20 munkanapban állapítja meg. Erre a 117. § életkor szerinti pótszabadságot tesz: 1 munkanap a munkavállaló 25. évétől, majd 28, 31, 33, 35, 37, 39, 41, 43 és 45 éves kortól emelkedik, legfeljebb 10 nappal, vagyis 45 éves kortól összesen 30 munkanapig. A magasabb összeg arra a teljes naptári évre jár, amelyben a munkavállaló eléri a korhatárt, függetlenül a születésnap napjától.

Pótszabadság gyermek és különös csoportok után (Mt. 118-120. §)

A szülő 2 munkanap pótszabadságot kap egy, 4-et két, és 7-et három vagy több gyermek után, a 16 év alatti gyermekeket számítva; a jogosultság a gyermek születésének évétől a 16. születésnap évéig tart, fogyatékos gyermekenként további 2 munkanappal nő, és mindkét szülőt önállóan megilleti. A fiatal munkavállaló 5 munkanap pótszabadságot kap, utoljára abban az évben, amelyben betölti a 18. évét. Aki föld alatt dolgozik, vagy napi legalább 3 órát ionizáló sugárzásnak kitéve, 5 munkanap pótszabadságot kap, akárcsak a rehabilitációs hatóság által megállapított, megváltozott munkaképességű vagy egyes fogyatékossági ellátásra jogosult munkavállaló. (Az éves szabadságtól elkülönülten az apának 10 munkanap apasági szabadság, a szülőknek pedig a gyermek 3 éves koráig 44 munkanap szülői szabadság jár az Mt. 118/A és 118/B. § alapján; ezek külön juttatások, saját díjazási szabályokkal, és nem részei az éves szabadságnak.)

A szabadság keletkezése és arányosítása (Mt. 121. §)

A szabadság a munkaviszony naptári éven belüli tartamára jár, beleértve sok olyan, munkával nem töltött időszakot is, amely a munkaviszonyban töltött időnek számít (például a törvényes mértékű betegszabadság és a szülési szabadság nagy része; a részleteket az Mt. 115. § (2) bekezdése tartalmazza). Töredékév esetén a jogosultság arányos, és a fél napot elérő töredék egész szabadságnapra felfelé kerekít.

Beosztás (Mt. 122. §)

A fő szabály sok más EU-országéval ellentétes: a szabadságot a munkáltató osztja be, a munkavállaló meghallgatása után. Két fontos korlát érvényes. Egyrészt évi 7 munkanapot, legfeljebb két részletben, a munkavállaló kérése szerinti időpontban kell kiadnia, kivéve a munkaviszony első három hónapját; a munkavállalónak legalább 15 nappal előbb kérnie kell. Másrészt, ha Ön és a munkavállaló másban nem állapodnak meg, a szabadságot úgy kell beosztani, hogy tartama évente legalább egyszer elérje a 14 összefüggő napot; a szabadságnapok mellett a heti pihenőnapok, a munkaszüneti napok és a beosztás szerinti szabadnapok is beleszámítanak a 14-be, így a gyakorlatban ez jellemzően körülbelül 10 munkanap szabadságot használ fel. A beosztott szabadság időpontját legalább 15 nappal a szabadság kezdete előtt kell közölnie.

Esedékesség, átvitel és megszakítás (Mt. 123. §)

A szabadságot az esedékesség évében kell kiadni. A kivételek: ha a munkaviszony október 1. után létesült, az adott évi szabadság a következő év március 31-ig kiadható; ha a munkavállaló oldalán felmerült ok (hosszabb betegség, szülési vagy szülői távollét) tette lehetetlenné a kiadást, azt az ok megszűnésétől számított 60 napon belül kell kiadni; az évben ténylegesen megkezdett szabadság az évben kiadottnak számít, ha legfeljebb 5 munkanap nyúlik át december 31-én; kollektív szerződés kivételesen fontos gazdasági ok esetén a szabadság egynegyedének kiadását a következő év március 31-ig halaszthatja; és Ön a munkavállalóval évente megegyezhet abban, hogy az életkori pótszabadságot a következő év végéig viszik át. Ugyanez a § csak kivételesen fontos gazdasági érdek vagy közvetlen és súlyos üzemi ok esetén engedi a már közölt szabadság időpontjának módosítását vagy a megkezdett szabadság megszakítását, és ilyenkor a munkavállaló felmerült költségeit meg kell térítenie.

A szabadság díjazása (Mt. 146-152. §)

A szabadság idejére távolléti díj jár, amelyet a munkavállaló alapbéréből, a rendszeres bérpótlékokból és teljesítményelemeiből számítanak ki, az Mt. 148-152. § szerint. Magyarországon nincs külön törvényes szabadságpótlék vagy üdülési juttatás.

A munkaviszony megszűnése (Mt. 125. §)

A munkaviszony megszűnésekor a megszűnés napjáig arányosan felhalmozódott, ki nem adott szabadságot távolléti díjjal ki kell fizetnie. Ez az egyetlen eset, amikor a szabadság pénzre váltása jogszerű.

Munkaszüneti napok és a munkarend (Mt. 102. §)

A 11 munkaszüneti nap · január 1., március 15., nagypéntek, húsvéthétfő, május 1., pünkösdhétfő, augusztus 20., október 23., november 1., valamint december 25. és 26. · országszerte egységes, és a legtöbb munkavállaló számára munka nélküli nap (a folyamatos üzemhez hasonló ágazati kivételekkel). A magyar rendszer sajátossága az éves munkanap-áthelyezés: minden évben miniszteri rendelet jelöl ki bizonyos szombatokat rendes munkanappá, cserébe a hétközi ünnepek körüli hídnapok pihenőnappá válnak. 2026-ra a rendelet január 10-ét, augusztus 8-át és december 12-ét jelöli ki munkanapos szombatnak, cserébe január 2., augusztus 21. és december 24. pihenőnap. A szombatra vagy vasárnapra eső ünnepeket nem pótolják más hétköznappal. Mivel a szabadságot munkanapban számolják, a munkaszüneti nap soha nem fogyaszt szabadságot, egy munkanappá tett szombat viszont a szabadságon belül igen. A hatályos, pontos szöveg a Nemzeti Jogszabálytárban érhető el.

Gyakran ismételt kérdések

Források

• Nemzeti Jogszabálytár · 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről (Mt.)
• ÁllásKisokos · Pótszabadság 2026: életkor szerinti napok
• Érthető Jog · Mi a pótszabadság és kinek mennyi jár
• Munkástanácsok · A szabadságok kiadásának főbb szabályai
• Dr. Markó-Lévai ügyvédi iroda · A szabadság kiadásának szabályai (Mt. 122-123. §)
• LIGA Szakszervezetek · A szabadság mértéke és kiadásának különös szabályai
• RSM Hungary · Munkaszüneti napok, áthelyezett munkanapok 2026
• ABT Hungária · Munkaszüneti napok, munkaügyi naptár 2026